Az Esterin medicago szaponinokra standardizált gyógynövénykivonatot tartalmazó tabletta, amely alkalmazható

• az emelkedett vér koleszterin- /triglicerid-szint csökkentésére,
• az érelmeszesedési folyamat lelassítására,
• az érelmeszesedési folyamat visszafejlődésének elősegítésére,
• az érelmeszesedés kapcsán létrejövő betegségek (pl. szívizominfarktus) megelőzésére.

Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. Hatását népgyógyászati és szakirodalmi adatok igazolják.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

1954-ben Walter és munkatársai közzétettek egy laboratóriumi kémiai analitikai eljárást koleszterin-molekulák speciális növényi anyagokkal (Medicago-szaponinokkal) történő megkötésére.

A módszerükben rejlő hatalmas biokémiai alkalmazási lehetőségekre csak jó másfél évtized múlva, az 1970-es évek elején kezdett felfigyelni a tudományos világ: az iraeli Weizmann Intézet biokémikusai, Gestetner professzor vezetésével feltárták a koleszterin-megkötés molekuláris mechanizmusát, pontosan meghatározták a koleszterin-szaponin molekulakomplexek összetételét, tulajdonságait.

Az 1980-as években, abban az időben, amikor Brown és Goldstein Nobel díjat kaptak a magas koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása közötti nagyon szoros ok-okozati összefüggések felismeréséért, Malinow és munkatársai az USA-beli Oregon államban állatkísérletek sorozatait végezték el Medicago-szaponinokkal. Megállapították, hogy a szájon át adagolt Medicago-szaponinok jelentősen csökkentik a vér koleszterinszintjét, emelik, vagy változatlanul hagyják a HDL szintet, csökkentik a táplálékokból származó származó koleszterin felszívódását, megelőzik az érelmeszesedést, sőt, a már kialakuló érelmeszesedési folyamatokat visszafordítják.

1987-ben svédországi klinikai vizsgálatokban bizonyították, hogy Medicago-szaponinok pizálják kóros vérlipoid-szintű betegek koleszterinértékeit.

Az első, Medicago-szaponinokra standardizált, nezetközi szabadalommal védett, és ma már világszerte ismert gyógyszerészeti készítményt – az Esterint – egy magyar biokémikus, Hidvégi Máté fejlesztette ki 1988-ban a kanadai Manitoba állam egyik biokémiai kutató-laboratóriumában. Hidvégi Máté nevéhez fűződik a daganatos betegek kiegészítő kezelésében alkalmazott rákellenes hatású Avemar felfedezése is.

A készítményt táplálkozásbiztonsági szempontból a washingtoni Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástani Osztálya megvizsgálta és 1990-ben hozzájárult az USA-ban történő forgalmazásához.

Koleszterinszintet csökkentő, az érelmeszesedési folyamatokat lelassító és a szívinfarktus kialakulásának valószínűségét csökkentő, gyógyszernek nem minősülő készítményként az Esterint a budapesti Országos Gyógyszerészeti Intézet regisztrálta 1992-ben (Nyilvántartási szám: OGYI-287/1992). Az azóta eltelt években az Esterint több országban is regisztrálták. Izraelben hat kórházban, illetve klinikán alkalmazták sikeresen az Esterint. Az Esterinről szóló egyik első klinikai vizsgálati tanulmányt a haifai orvosi egyetem munkatársai közölték. Megállapították, hogy az Esterin olyan módon csökkentette a betegek koleszterinszintjét, hogy közben nem befolyásolta a védő, antioxidáns hatású vitaminok szintjeit. Az Esterin hatásmechanizmusa ma már egyetemi tananyag.

Az Esterin először instant granulátumos formában jelent meg, később megszületett a tabletta, amely technológiai fejlesztés jelentősen egyszerűbbé tette a készítmény alkalmazását is. Az elmúlt közel 15 év során több millióan választották az Esterin tablettát, hogy egészségük megőrzésében és koleszterinszintjük helyes szinten-tartásában segítő társuk legyen.

Naponta 3-szor 1 tablettát főétkezések után szétrágás nélkül, 1 pohár (~2 dl) vízzel bevenni. A készítményt célszerű 6 hónapig kúraszerűen alkalmazni. A kúra 1 hónapos szünet után szükség szerint, de orvossal konzultálva ismételhető.

Mellékhatás

Fontos figyelmeztetés

Gyógyszer-kölcsönhatások

Tárolás

Az Esterin hatóanyagát a Medicago sativa levelében található szaponinok képezik, amelyeket egy szabadalmaztatott eljárás segítségével vonnak ki gyógyszergyári körülmények (GMP, ISO) között. Az egyik leggazdagabb szaponin forrás a Medicago sativa (lucerna) levele. A medicago szaponinok egyik tulajdonsága, hogy nem szívódnak fel a bélcsatornából, így az egészségre sem ártalmasak, sőt számos pozitív élettani hatással is rendelkeznek, amennyiben szájon át (pl. táplálékkal) jutnak a szervezetbe. A legfontosabb tulajdonságuk azonban az, hogy vízben nem oldható anyagokat (pl. koleszterin, amely egy zsírféleség) vízben oldhatóvá képesek alakítani azáltal, hogy egy molekulává olvadnak velük. A szaponinok fent említett két meghatározó tulajdonsága alapvető szerepet játszik az Esterin hatásmechanizmusában.

A Medicago sativa levelében található, és abból egy szabadalmaztatott eljárás során kivont, nem felszívódó medicago szaponinok a bélcsatornában lévő koleszterinnel specifikus, oldhatatlan komplexet képeznek. A Esterin hatóanyagai tehát megkötik a bélcsatornában lévő koleszterint, ezáltal az így megkötött koleszetrinmolekulák nem képesek arra, hogy felszívódjanak és káros hatást fejtsenek ki. Az Esterin által megkötött koleszterin a széklettel távozik szervezetünkből. Az Esterin hatóanyagai a „rossz“ (LDL) koleszterin vérszintjének csökkentése mellett a szervezet által termelt „jó“ (HDL) koleszterin szintet is növelik.

Napjaink koleszerinszint csökkentő hatóanyagai legnagyobb csoportja azáltal fejt ki koleszterinszint csökkentő hatást, hogy meggátolja a májban történő koleszterin előállítást, így a szervezet anyagcsere folyamataiba avatkozik be, amely nemkívánt mellékhatásokat válthat ki, vagy a „jó“ (HDL) koleszterin termelés visszaszorítását is eredményezheti. A hagyományos koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel ellentétben az Esterin a világon az első és egyedülálló, szabadalmaztatott természetes alapú koleszterinszint csökkentő hatóanyag, amely a koleszterint a gyomorban, illetve a bélcsatornában köti meg, mielőtt az felszívódna és ezáltal bejutna a vérbe. Az Esterin hatóanyagai a „rossz“ (LDL) koleszterinszintjének csökkentése mellett a szervezet által termelt „jó“ (HDL) koleszterinszintet növelik. A fentiek tükrében az Esterin hatékonyan kombinálható más, hagyományos gyógyszeres terápiákkal is (pl. sztatinok). Az Esterin kiváló megoldás azok számára, akik közepesen magas koleszterinszinttel rendelkeznek és szervezetük nem képes befogadni a sztatinos kezelést, vagy akik gyógyszeres kezelésükből a legtöbbet szeretnék kihozni.

Az Esterin regisztrációs kategóriáját tekintve nem élelmiszer, vagy étrend-kiegészítő. Több annál, hiszen a koleszterinszint csökkentő hatása egyfelől az állami gyógyszer-engedélyeztető hatóság (OGYI) által jóváhagyott és elismert, másfelől nagyságrendekkel is hatékonyabb azokénál.

Állatkísérleti vizsgálatok szerint, a szájon át adagolt medicago szaponinok jelentősen csökkentették a kórosan magas koleszterinszinttel rendelkező, diétán tartott majmok, valamint patkányok vér koleszterinszintjét, emelve, vagy változatlanul hagyva a HDL-koleszterinszinteket; csökkentették a koleszterin emésztőrendszeri felszívódását, fokozták a neutrális szteroidok és az epesavak kiürülését; megelőzték az érelmeszesedést és előidézték az érelmeszesedés visszafejlődését.

Konklúzió: Krónikusan magas koleszterinszinttel (beválasztási kritérium: LDL magasabb mint 6 mmol/L, triglicerid magasabb mint 3 mmol/L, HDL kisebb mint 1 mmol/L) rendelkező betegek bevonásával végzett vizsgálatok során az Esterin tabletta nagyon hatékonynak bizonyult a koleszterinszint, a trigliceridszint, és az LDL szint csökkentésében, továbbá a HDL szint növelésében is.

A vizsgálatok során káros mellékhatásról nem számoltak be, a kezelés nemre, életkorra tekintet nélkül egyaránt hatékonynak bizonyult. Az egyik vizsgálat során a betegek testtömeg változását is figyelemmel kísérték, összességében a betegek 90%-a esetén észleltek testtömeg csökkenést, átlagosan 2-4 kg-os mértékben.

A táblázatok a klinikai vizsgálatok eredményeit foglalják össze.

Olyan betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálat során, amely célja a diétával nem csökkenthető magas koleszterinszint (6,5 mmol/L feletti érték) kezelése volt, az Esterin tabletta szintén igen hatékonynak bizonyult mind férfiak mind nők körében, így mind össz-koleszterinszintjük, mind LDL szintjük szignifikáns mértékben csökkent a vizsgálat végére. Az antioxidáns vitaminok (E- és A-vitamin, β-carotin) plazmaszintjei változatlanok maradtak a kezelés hatására.

A cukorbetegség gyakran együtt jár a magasabb koleszterinszinttel is, így különösen fontos erre is odafigyelni. A vizsgálat során az Esterin hatására a betegek vér koleszterinszintje összesen 27%-kal csökkent, a vér triglicerid szint 18%-kal, az LDL szint („rossz“ koleszterin) pedig 32%-kal volt kevesebb a 16. hét végén a kiinduláskori értékhez képest. A betegek „jó“, HDL koleszterinszintje 43%-ot emelkedett, aterogén indexük pedig 53%-ot csökkent.

Betegtájékoztató

Hatás, tulajdonság:

Mi a hatóanyaga?

Mit tartalmaz még a készítmény?

Mikor alkalmazza Ön a készítményt?

Mikor nem szabad a készítményt szedni?

Szedhetik-e a készítményt gyermekek?

Szedhető-e a készítmény más gyógyszerekkel?

Mit kell megfontolni a terhesség és szoptatás alatt?

Hogyan és mikor kell a készítményt szedni?

Milyen nem kívánt hatást válthat ki a készítmény?

Mennyi ideig szedhető a készítmény?

Hogyan kell tárolni a készítményt?

Mire kell még ügyelni a készítmény szedése során?

Nyilvántartási szám: OGYI-287/1992

Az Esterin tabletta gyógyszertárakban, gyógynövény boltokban forgalmazott vény nélküli készítmény.

Az Esterin tablettát on-line is megrendelheti itt.

Az Esterin tabletta külföldi forgalmazásával kapcsolatban kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

A tiszta koleszterin egy fehér, vagy halványságra, majdnem szagtalan, zsíros tapintású por, amely vizes oldatokban, így a vérben is oldhatatlan. A koleszterin a szervezet számára alapvetően fontos, nélkülözhetetlen alkotórész, minden sejt membránjának összetevője, feladata elsősorban a membrán rugalmasságának, képlékenységének megtartása. Másrészről a koleszterin többféle hormon alapanyaga. Elsősorban a mellékvesekéreg hormonjai, az epesavak, a D vitamin, és a nemi hormonok képződnek koleszterinből.

A koleszterin a májon keresztül választódik ki, és epesavak formájában hagyja el a szervezetet. A koleszterin egyrészt a táplálkozás útján kerül be a szervezetbe, másrészt a májból az epébe kerül és így a bélcsatornán keresztül ürül ki. A bélcsatorna oldalát kefeszegély borítja, amely nagy felületével elősegíti a felszívódást. A koleszterin különböző enzimatikus átalakulások után eljut a kilomikronba, majd onnan kikerül a nyirokkeringésbe. A koleszterin szervezeten belüli szállításában fehérjék (lipoprotein), és egyéb, az oldhatóságát javító anyagok segítenek, hasonló módon mint ahogy a tejzsírok is oldódnak az alapvetően vizes jellegű tejben. A koleszterint tehát a vér szállítja olyan csomagocskákban elrejtve, amelyek vízben – így a vérben is – oldódnak. A koleszterin mellett megbújik még egy zsírfehérje, amely szintén ilyen módon tud csak oldódni a vérben, ez a triglicerid.

Az emberi test megtermeli a számára szükséges koleszterin mennyiséget. Bizonyos mennyiségű koleszterinre ugyanis szükségünk van: koleszterinből épül fel a nemi hormon, a D vitamin, az epesavak, koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak az idegsejtek, koleszterint is tartalmaznak a sejtmembránok. A koleszterint, mint láttuk, a vér szállítja a sejtekhez, melyeknek szükségük van rá. A koleszterint a máj termeli, mégpedig annyit, amennyire a szervezetnek szüksége van. A vér koleszterin-töménységét (koncentrációját) koleszterinszintnek nevezzük. A vérbe, mint valami képzeletbeli medencébe két csapon át folyik koleszterin. Az egyik csapot bioszintézisnek nevezzük, ez az a koleszterin mennyiség, amelyet a szervezetünk (májunk) termel. A másik képzeletbeli csapon át a táplálékkal elfogyasztott koleszterin áramlik a vérbe.

A koleszterin az emberi szervezetet alkotó megannyi sejtféleség felépítésében nélkülözhetetlen tápanyag. Olyannyira, hogy jelenléte a vérkeringésben részben nem is függ a táplálkozástól: a szükséges mennyiséget a máj állítja elő. Ennek ellenére veszélyes a korunkban népszerű étkezési szokásokkal járó magas koleszterin bevitel. A szükségesnél több zsír ugyanis nagy eséllyel addig kering a vérrel, míg le nem rakódik az erek falára, törékennyé téve azokat, és beszűkítve a vér áramlásának útját. Egy adott étrend koleszterinszint emelő hatásáért elsősorban a táplálékban lévő koleszterin és a telített zsírtartalom felelős. Egy átlagosan táplálkozó ember szervezetébe jelentős mennyiségű koleszterin jut be az élelmiszerekkel. Az élelmiszerek koleszterin-tartalma szempontjából alapvető tény, hogy csak állatokból, vagy állati eredetű termékekből készült, vagy ilyeneket tartalmazó élelmiszerben van koleszterin. A tisztán növényi, vagy ásványi eredetű élelmiszerekben nincs koleszterin. A táplálékunkban lévő legtöményebb koleszterin-források: a tojássárgája, a tejzsírok (tejszín, vaj, stb.) és a belsőségek (vese, máj, velő). Láthatjuk ebből, hogy a „vegetáriánus“ étrend önmagában nem feltétlenül jelenti az alacsony koleszterin bevitelt.

A zsírok az emberi szervezetet felépítő fontos tápanyagok, így a koleszterin is, amelyből például vitaminokat, hormonokat állítanak elő sejtjeink. A koleszterin azonban kétarcú molekula: kémiai szerkezeténél fogva a zsírok ugyanis a vérben nem oldódnak, ezért azok csak megfelelő szállítófehérjébe csomagolva áramolhatnak a sejtekig. A négy, különböző zsír-töménységű fehérjecsomag közül a kis (LDL) és a nagy (HDL) sűrűségűek a meghatározók. Ezek a csomagok tehát különböző sűrűségűek, attól függően, hogy mennyi bennük a koleszterin, a triglicerid és a „csomagolómolekulák“ mennyisége. Ez utóbbiak között találhatunk fehérjét (protein) és lecitint is. Az egyes csomag-típusoknak különböző a feladatuk: van amelyik a koleszterinnek a sejtek felé való szállítását végzi, és egy másik típus éppen ellenkezőleg, a koleszterin begyűjtéséért felelős. A két legfontosabb zsír-fehérje összetétel (lipoprotein) az LDL és a HDL, amelyet szokás „rossz“, illetve „jó“ koleszterinnek is nevezni.

Azt a lipoprotein-típust, amelyik a szervezet összes sejtjének koleszterin forrása, alacsony sűrűségű lipoproteinnek, angol szóval low density lipoproteinnek, LDL-nek nevezzük. Az LDL, azaz kis sűrűségű zsírszállító-fehérjék a veszélyesebbek, azok ugyanis nem képesek átjutni az érfalon, ezért tartalmukat bárhol és bármikor elhagyhatják, különösen, ha a sejtek falán működő koleszterin-csapdák száma alacsony. A magas LDL koncentráció a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ennek megfelelően az LDL nevezhető az erek támadófaktorának, hiszen ha a vérben túl sok LDL kering, az a szövetek felé túlzott mennyiségű koleszterint szállít. Ez elsősorban abból a szempontból káros, hogy bizonyos szövetek lassú koleszterin-forgalmúak, tehát nehezen tudnak koleszterin-tartalmuktól megszabadulni. Ilyen szövet például a bőr vagy a lépszövet. A legnehezebben az artériafal szabadul meg a koleszterin-tartalmától, és a magas koleszterin-tartalom az érfalban egyértelműen az érelmeszesedés csomó (plakk) képződésnek kedvez.

A kis sűrűségű csomagokat, melyek döntően koleszterint tartalmaznak, szokás még ártó-, vagy rossz koleszterinnek is nevezni. Az LDL végzi a koleszterin szállítását a sejtek felé. Az LDL csomagocskák egy dolgot akarnak: megszabadulni a bennük lévő koleszterintől. Ha az érfallal találkoznak, abba kicsiny méretük folytán behatolnak és lerakják a koleszterint. Hasonlít ez a folyamat arra, mint amikor a vízből a csővezetékre a vízkő lerakódik. Szerencsére azonban sejtjeink felszínén speciális LDL-csapdák (LDL receptorok) vannak, amelyek az LDL-t elnyelik. Ezek kettős feladatot látnak el: egyrészt a sejteket koleszterinhez juttatják, másrészt a vérből folyamatosan eltüntetik az LDL-t. Ritkán előfordul (minden 500 ember közül egynél), hogy e csapdák képződését irányító gén veleszületetten hibás. Ilyenkor a sejtek felszínén kevés működőképes csapda képződik, így az LDL kivonása is lasabban megy végbe. A vérben ennek következtében igen magas az LDL-koleszterin koncentrációja, így az össz-koleszterin szintje is. Az emberek többségének szerencsére nincs ilyen öröklődő csapdahiánya, mégis sokuknak (az emberek közel háromnegyed részének) van a normális szintet meghaladó koleszterin értéke. Mi ennek az oka? Biztos, hogy a táplálékkal túlzott mértékben bevitt koleszterinnek jelentős szerepe van ebben, azon kívül az állati eredetű, telítetlen zsírsavakban gazdag étrend hatására is csökken e csapdák száma és így növekszik az erek falán lerakódott koleszterin mennyisége. Ekkor beszélünk érelmeszesedésről. Az LDL-nek tehát döntő szerepe van az érelmeszesedés folyamatában.

A HDL, azaz nagy sűrűségű zsírszállító fehérjék szerkezetüknél fogva képesek a felesleges koleszterin összegyűjtésére, akár a sejtfalakról is, és tartalmukat a májba szállítva a vérzsírok lebontását segítik elő.

A nagy sűrűségű csomagokat védőfaktornak, vagy jó koleszterinnek is nevezik. E csomagok szállítják a koleszterint a sejtektől a máj felé. Sőt, a HDL az érfalakról is leveszi a már lerakódott koleszterint és a májba juttatja, ahol az lebomlik. A HDL szerepe tehát az érelmeszesedési folyamat visszafordítása, az erek falának koleszterintől való megtisztítása. A HDL koncentrációja és az érrendszeri betegségek között fordított az összefüggés. Minél magasabb a HDL szintje a vérben, annál kisebb az érelmeszesedés kockázata. Ezért hívják védőfaktornak.

A HDL például az oxidáció elleni védekezéssel megakadályozza az LDL olyan típusú átalakulását, amely beindítja a plakkok képződését. Tehát a HDL a fő védőfaktorunk, amely az artériafalat megtisztítja a káros és felesleges koleszterinmolekuláktól, egyben megvédi az LDL-t olyan behatásoktól, amely az LDL-molekulák sérüléséhez vezetnek, amikor is a nagy falósejtek kénytelenek „felfalni“ őket, ami után habos sejtekké alakulhatnak.

Az összesített koleszterinszint (HDL + LDL) az összes zsírszállító fehérje töménységét határozza meg a vér literére számítva mmol/liter mértékegységben. A koleszterinszint nagyságrendjétől függően különböző súlyosságú állapotokat különböztetünk meg.

Vérzsír-értékek: (mmol/L)

Idősebb korban ennél valamivel magasabb értékek is normálisnak tekinthetők. Fogamzóképes nőknél a HDL érték az átlagosnál magasabb.

6,5 mmol/liter koleszterinszint esetén már kétszeres a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye. 7,8 mmol/liter koleszterinszint már háromszoros kockázatot jelent.

A vér koleszterinszintje a lakosság döntő többsége számára csak helyes táplálkozással tartható az egészséges tartományon belül. Mindössze az emberiség egy százaléka olyan szerencsés, hogy öröklött hajlamai megengedik, hogy szinte bármit, bármilyen mennyiségben fogyasszon egész élete folyamán: ilyen volt például Churchill, akinek stressztől sem mentes életét zsíros ételek, és némi alkohol fogyasztása kísérte végig, mégis kilencvennégy évig élt.

Kutatások kimutatták, hogy a koleszterin mennyisége a vérben több tényezőtől függ: növeli a töménységet az LDL csomagok száma, ugyanakkor a HDL zsírszállító fehérjék nagyarányú jelenléte elősegíti a lerakódott zsír eltávolítását az érfalakról. A fogamzó képes nők vérében ebből alapvetően több kering, ezért kisebb az esélyük például a szívinfarktusra, bár a többi hajlamosító tényező (stressz, dohányzás) csökkentik e különbség jelentőségét férfiak és nők között. Fontos tényező még a sejtek koleszterin-felvevő képessége, amelyről általánosságban elmondható, hogy az életkor előrehaladásával a helytelen táplálkozási szokásoknak megfelelően csökken. Egy mai gyermek koleszterin-csapdáinak száma harmadára esik vissza, míg felnő. Fontos tehát a helyes étkezés minél előbbi megszokása, lehetőleg már gyermekkorban, aminek jelentőségét növeli, hogy már rögzült életmódunkon általában, ahogy múlnak az évek, egyre nehezebben változtatunk.

Az étkezési zsiradék az összes tápanyag közül a legtöményebb energiaforrás. Energiatartalma mintegy kétszerese a szénhidrátok, vagy a fehérjék ezen értékének. A zsírokat és olajakat olvadáspontjuk alapján különböztetjük meg. A szobahőmérsékleten általában cseppfolyós zsírokat nevezzük általában olajoknak. Az olvadáspont a zsírmolekulák méretétől, hidrogén-tartalmától (az ún. telítettségtől, vagy telítetlenségtől), térszerkezetétől, valamint a zsírmolekulák zsírsavösszetételétől függ. Minél telítettebb és minél hosszabb egy zsírsav molekula, annál magasabb az őt tartalmazó zsír olvadáspontja (adott hőmérsékleten annál keményebb a zsír). A tejzsírok és néhány növényi olaj (például a kókusz olaj) viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak rövid és közepes lánchosszúságú telített zsírsavakat. A legtöbb állati eredetű zsír viszonylag sok, hosszú szénláncú telített zsírsavat tartalmaz. A növényi olajok általában gazdagok az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban.

Statisztikai és kísérleti adatok igazolják, hogy a telített zsírokban gazdag táplálék megnöveli a vér koleszterinszintjét, ezáltal fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ezeket a telített zsírsavakat aterogén zsírsavaknak nevezzük, mert fogyasztásuk hatására egyértelműen növekszik a vérben lévő káros koleszterin (LDL) mennyisége. A telített zsírsavak fogyasztása esetén – megfigyelések szerint – megnövekszik a trombózisok gyakorisága azáltal is, hogy a vérlemezkék sokkal gyakrabban tapadnak össze (aggregálódnak), így vérrögök alakulhatnak ki így, melyek a koleszterin lerakódásoktól már amúgy is beszűkített ereket teljesen elzárhatják. E jelenséggel kapcsolatban beszélhetünk a zsírok trombózist okozó (trombogén) sajátosságáról. Tehát a telített zsírsavak egyrészt fokozzák az érelmeszesedést, másfelől felgyorsítják a trombózist okozó vérrögök képződését.

A többszörösen telítetlen zsírsavak létfontosságú építőkövei a sejtmembránoknak, valamint belőlük képződnek a prosztaglandinok, melyek hormonhatású molekulák. A többszörösen telítetlen zsírsavakat szervezetünk nem képes szintetizálni, ezek tehát esszenciális tápanyagok. A legtöbb növényi olaj gazdag telítetlen zsírsvakban. E zsírsavak képesek arra, hogy az LDL szintet csökkentsék. A telített és telítetlen zsírsavak hatásait összehasonlítva megállapították, hogy a telített zsírok kétszer olyan erős koleszterinszint emelő képességgel rendelkeznek, mint amilyen nagyságú koleszterinszint csökkentő képességgel rendelkezik az ugyanolyan tömegű többszörösen telítetlen zsír.

Az orvostudomány évtizedek óta kutatja a vér koleszterinszintje és az egyes érrendszeri betegségek közötti összefüggést. Ha magas a koleszterin koncentrációja (töménysége) a vérben, akkor az ezzel arányosan az erek falában lerakódik. Így jön létre az ereket szűkítő érelmeszesedés, vagy szakmai nevén atherosclerosis az artériák rugalmas falának megkeményedése, merevvé, törékennyé válása. E folyamat következménye – többek között – a szív koszorúsereinek elmeszesedése, és az agyérelmeszesedés. Az elmeszesedett, beszűkült erekben könnyen jön létre trombózis, amit a koszorúerek (coronaria) esetében szívinfarktusnak, az agyi ereknél agytrombózisnak, az alsó végtagon pedig érszűkületnek nevezünk. Az ér rugalmasságának elvesztése miatt az erek törékenysége fokozódik, így például – különösen, ha magas a vérnyomás – az agyvérzés is könnyen bekövetkezik.

Ez a megbetegedés néptömegeket érint és ha hozzászámítjuk a vérrögképződéssel járó betegségeket is, akkor hazánkban a halálesetek több mint 50%-a e betegségcsoport következménye, ezért szokás „korunk pestisének“ is nevezni.

A szívben valamely koszorúér ág elmeszesedés folytán hirtelen elzáródhat. Ezt a folyamatot nevezzük szívinfarktusnak. Jellemzői a sokszor teljes panaszmentesség után kialakuló rosszullét, nagy, nyomó jellegű mellkasi fájdalom, fulladás, verejtékezés. Ezek a panaszok legtöbbször annyira fenyegetőek, hogy a beteg nyomban orvoshoz fordul. Ez a jellegzetes panaszok alapján azért is nagyon indokolt, mert a beteg további életkilátásai annál kedvezőbbek, minél rövidebb idő telik el a panaszok kezdetétől a szükséges beavatkozások megkezdéséig. Megfelelő szakintézetben ma már mód van arra, hogy korszerű eljárásokkal ismét átjárhatóvá tegyék az elzáródott koszorúeret. Erre azonban csak akkor van mód, ha a panaszok kezdetétől számítva 2 órán belül megtörténik a beavatkozás. Ez annyit jelent, hogy a fenyegető panaszok fellépte után a beteg haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Az agyi erek elzáródásakor úgynevezett agyi történés lép fel. Ennek a betegségnek az agyi erekben bekövetkező vérrög képződés /trombózis/ vagy vérzés az alapja. A tünetek itt is hirtelen lépnek fel valamelyik oldali végtagi zsibbadással, majd kialakuló végtag gyengeséggel vagy teljes féloldali bénulással. Ebben az esetben is döntő fontosságú a sürgős orvoshoz fordulás, mert a javulás a korai beavatkozástól függ.

Az alsó végtagokban is felléphet érelmeszesedés okozta érszűkület, amely később járáskor fellépő fájdalomhoz, sántításhoz vagy teljes elzáródás esetén a végtag részleges elhalásához, üszkösödéséhez vezethet.

Korunk retteget keringési betegségei, a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi trombózis hátterében az érfalak elmeszesedése, és a véráram csatornáinak beszűkülése tehető felelőssé. A vérből lerakódó zsír, elsősorban a koleszterin szűkíti a vér útját, ami trombózist, koszorúér-elzáródást (szívinfarktus), vagy az agyi erek elzáródását, illetve megszakadását (agyvérzés) okozza. Míg maguk a betegségek egyik pillanatról a másikra történnek, a keringés állapota évtizedek alatt romlik meg olyannyira, hogy sokszor halálos kimenetelű katasztrófák következhetnek be. Árulkodó jelek akadnak természetesen, ilyen a magas vérnyomás, vagy a tartósan magas koleszterin koncentráció. Nem árt tehát ezekre az életkor előrehaladásával fokozottan odafigyelni…

Az elmúlt négy évtized népesség kutatásai jelentős bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a koszorúér-betegség, illetve az érelmeszesedés és a vér koleszterintartalma között szoros összefüggés áll fenn. A népesség-vizsgálatok azt is igazolták, hogy számos tényező befolyásolja az artériák plakk-képződését és elmeszesedését (a plakkban másodlagosan mész rakódik le, innen az érelmeszesedés elnevezés). Az érelmeszesedés szempontjából a legfontosabb rizikótényezők: életkor, nem, öröklődés, magas vérnyomás betegség, emelkedett koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás, kövérség.

A vér koleszterinszintje és az érelmeszesedés közötti összefüggés napjainkban teljes mértékben igazolt. Bebizonyosodott, hogy az emelkedett koleszterinszintű emberekben az érelmeszesedés, illetve az infarktus egyértelműen gyakrabban fordul elő. Például 1000 olyan emberben, akinél a koleszterinszint 7 mmol/l, kétszer annyi szívinfarktus diagnosztizálható, mint a 6 mmol/l vérkoleszterin-szintűek között. A táplálkozás és a vér koleszterintartalma közötti összefüggés felhívta a figyelmet az állati zsírokban és koleszterinben dús étrend szerepére. Sok évtizedes vizsgálatsorozatot követően a 80-as években sikerült bebizonyítani, hogy a vér koleszterinszintjének diétás csökkentése megállítja, egyesekben megfordíthatja az érelmeszesedés folyamatát.

Minden olyan körülmény, amely megemeli a vérben lévő ún. szabad zsírsavak mennyiségét, elősegíti a trombózist. Ilyen például az éhezés, a cukorbetegség és bizonyos hormonális zavarok. Éhezéskor a szabad zsírsavak a zsírsejtekből kiáramlanak és a vérbe jutnak. A vérben egy speciális fehérje molekula szállítja a szabad zsírsavakat. Ezen a molekulán két szabad zsírsavnak jut hely. Ha a szállító molekulák kapacitását meghaladó mennyiségű szabad zsírsav molekula kerül a keringésbe, akkor e zsírok olyan fehérjékre tapadnak, melyeknek feladata egyébként a vérrög-képződés megakadályozása lenne (lett volna).

A koleszterin a szervezetben két forrásból keletkezik. Egyrészt kívülről jut be a szervezetbe, elsősorban az állati eredetű táplálékok útján. Másrészt a szervezet maga állít elő (szintetizál), a minden sejtben található kis koleszteringyár termékeként. A vér koleszterin szintjét tehát kétféleképpen lehetséges csökkenteni: egyfelől a táplálék koleszterin tartalmának csökkentése, másfelől a belső szintézis csökkentése révén. A táplálék koleszterin- és állati eredetű zsír-tartalmának jelentőségét igazolták azok a vizsgálatok, amelyek a japánok életmódváltozását tanulmányozták. A hasonlóan stresszes életmódot folytató japánok között jóval kevesebb az infarktus előfordulása, mint az amerikaiakban. Ezt részben a halételekben és zöldségekben dús táplálkozásnak tulajdonították. Ezt a teóriát igazolta az is, hogy az Amerikába átköltözött és az ott divatos táplálkozást folytató japánok között fokozatosan az amerikaiakéhoz hasonló arányban jelentkezett a szívinfarktus.

A táplálék koleszterintartalmának drasztikus csökkentésével átlagosan csak 8 %-kal csökkenthető a vér koleszterinszintje. Van, akikben ez az érték 15-20% körüli, és van, akikben nem csökken a koleszterin a külső, bevitt koleszterin csökkentésére. Ebben genetikai tényezők is szerepet játszanak. A cél, hogy napi szinten 200mg (amennyiben emelkedett a koleszterinszint), illetve 300mg (mindenki esetében) koleszterinnél többet ne fogyasszunk el. (A jelenlegi táplálkozási szokásainkkal napi 500-700mg koleszterint fogyasztunk el.)

A magas koleszterinszint ártó hatásának kialakulása évtizedes folyamatok eredménye, amelyeket visszafordítani már nem lehet. Az életmód, elsősorban a táplálkozási szokások azonnali tudatos megváltoztatásával azonban nemcsak megelőzhető az erek állapotának további romlása, de némiképpen javítható is a helyzet. A legfontosabb az alábbi szabályok bevezetése:

Koleszterinszegény táplálkozás, ami a tojás, tejszín, zsíros tej és sajtok teljes körű elhagyását jelenti.

A vérben áramló nagy sűrűségű zsírszállító fehérjék arányának növelése, a kis sűrűségűek csökkentése, ami az állati eredetű zsírok elhagyását, növényi eredetű olajokkal történő helyettesítését jelenti.

Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását is, a dohányzás azonnali abbahagyását. Csak az élet minden területére kiterjedő új szokások bevezetésével csökkenthető a vérzsírok érelzáródást fokozó hatása, végső soron pedig kerülhető el megannyi retteget katasztrófa: az infarktus, az agyi történés és az alsó végtagok érszűkülete.

A legújabb kutatások szerint a magas koleszterinszint kialakulásában nem csak az elfogyasztott koleszterin játszik szerepet. Egy egészséges ember ezért nem legfőképpen a tojás-, belsőség-, vagy tejszínfogyasztás mérséklésével előzheti meg a szív és érrendszeri betegségeket. Aki a szívinfarktus, az agyvérzés bekövetkezéséért felelős zsír-lerakódásokat kialakulást meg kívánja előzni, sokkal többet tesz, ha a telítetlen zsírok fogyasztására figyel. Ezek ugyanis csökkentik az ártó LDL szintjét, és növelik a védő HDL mennyiségét, továbbá rontják a sejtek koleszterin-receptorainak állapotát. Ezért olyan fontos az állati eredetű zsírok mindennapos helyettesítése növényi olajokkal, margarinnal, és a sovány húsok (halak, szárnyasok) előnyben részesítésével. A telítetlen zsírok, olajok ugyanis éppen ellenkezőleg hatnak, elfogyasztásukkal a vérkeringésben megnövekedik a nagy sűrűségű zsírszállító fehérjék aránya, amelyek még a korábbi lerakódásokból is képesek zsírmolekulákat felszedni, s azokat lebontásra a májba szállítani. Így kerülhető el a legegyszerűbben a zsírok lerakódása az érfalakon, és csökkenthető az ún. trombotikus hatás.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése céljából 20 éves kort követően legalább 5 évenként mindenkinek meg kell méretni a koleszterin- és trigliceridszintjét, illetve meg kell határozni a védőhatású HDL koleszterintartalmát is. A magyarországi súlyos szív- és érrendszeri betegség-helyzetet figyelembe véve 2003 novemberében a szakemberekből álló Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia meghatározta egyrészről a szűrési feltételeket, másrészről a rizikóhelyzettől függő terápiás teendőket is.

Rendkívül fontos a már érbetegek, a cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegségben szenvedők szoros anyagcsere- és koleszterinkontrollja. Mindezek mellett nem szabad megfeledkeznünk a családi, öröklött tényezőkről, amelyek az érbetegségek esetében is igen nagy jelentőséggel bírnak. Az ajánlások meghatározzák az elérendő koleszterin-, triglicerid-, LDL- és HDL- szinteket, amelyeket először életmód-változtatással, majd eredménytelenség esetén gyógyszeres kezeléssel szükséges elérni.

Az emberek érzékenysége a koleszterinnel szemben különböző. Vannak, akiknek – veleszületett koleszterin anyagcsere szabályozási zavar miatt – vegetáriánus étrend mellett is magasabb a vérükben a koleszterin koncentrációja. Számukra nyilvánvaló elemi követelmény, hogy ne terheljék tovább szervezetüket. Vannak, akiknek átlagos a hajlamuk, tehát teljes mértékben a környezeti, életmódbeli szokásuktól függ, milyen értéken állandósul a koleszterin szintjük. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy nyugodtan ehet bármit, nem árt neki. Általában nem tudjuk magunkról biztosan, milyen hajlammal rendelkezünk. Hajlamunkat, esetleges védettségünket örökletes tényezők határozzák meg. Mi a szüleinktől kaptuk és gyermekeinknek adjuk tovább. A hajlam és a környezeti ártalmak (mint amilyen a zsíros étrend is) vezetnek a betegséghez. Fontos tennünk azért, hogy a hajlamból ne legyen betegség.

Közhely, hogy a magas koleszterinszint számos betegség kialakulásához vezethet, hogy az egyik fő kiváltója a szívinfarktusnak, agyi történéseknek és az alsó végtagok érszűkületének.

Mielőtt nekilátna koleszterinszintjének csökkentéséhez, lehetőség szerint keresse fel háziorvosát, és méresse meg koleszterinszintjét! Az alábbi összeállítás tájékoztató jellegű és nem helyettesítheti az orvosi tanácsot és kezelést.

1. lépés: Ismerje meg rizikófaktorait és saját koleszterinszintjét!

2. lépés: Beszéljen háziorvosával!

3. lépés: Olvassa el az élelmiszerek csomagolását!

4. lépés: Még több hal!

5. lépés: Próbáljon ki újabb recepteket!

6. lépés: Mozgás!

7. lépés: Kísérje figyelemmel a koleszterinszintjét!

8. lépés: Normális testtömeg!

9. lépés: Esterin tabletta!

A koleszterin szint gyógyszeres csökkentésének két útja van: A kezelés egyrészt történhet gyógyszerekkel, másrészt gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények segítségével.

I. Gyógyszeres kezelés

A gyógyszerekkel történő kezelés formái a hatásmódjuk alapján az alábbiak:

1. Sztatin kezelés: ebbe a csoportba tartozó szerek a legerélyesebb koleszterin csökkentők. Hatásukat olyan módon fejtik ki, hogy gátolják a sejtekben a koleszterin szintézisét arra kényszerítve a sejteket, hogy a számukra szükséges koleszterint a sejteken kívüli térből vegyék fel. Ezenkívül igen kedvező hatást fejtenek ki az érelmeszesedés visszafordításában is.

2. Fibrát kezelés:Elsősorban a triglicerid értékeket csökkentik, a HDL szintet emelik és mérsékelten csökkentik a koleszterin szintet is. Szintén gátolják az érelmeszesedés kialakulását. A legkifejezettebb koleszterin-csökkentő hatással a legújabb úgynevezett harmadik generációs fibrátok rendelkeznek.

3. Ioncserélő gyanták: a sejtekből a koleszterin a májba kerül és itt epesavvá alakul. Innen a tápcsatornán keresztül ismét felszívódik. Erre a folyamatra hatnak az ioncserélő gyanták A belekben gátolják az epesavak visszaszívódását és ezáltal fokozzák a májban a koleszterinnek epesavvá történő átalakulását.

II. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények

A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények palettájáról az Esterin tabletta említhető a leghatékonyabb választásnak, amely a hatásosság tekintetében gyógyszer-társaival is felveszi a versenyt. Napjaink koleszerinszint csökkentő hatóanyagai azáltal fejtenek ki koleszterinszint csökkentő hatást, hogy a vérben található „rossz“ (LDL) koleszterint a májban bontják le (tekintettel arra, hogy a máj állítja elő a koleszterint), így a szervezet anyagcsere folyamataiba avatkoznak be, amely nem kívánt mellékhatásokat válthat ki, vagy a „jó“ (HDL) koleszterin termelés visszaszorítását is eredményezheti. A hagyományos koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel ellentétben az Esterin a világon az első és egyedülálló, szabadalmaztatott természetes alapú koleszterinszint csökkentő hatóanyag, amely a „rossz“ (LDL) koleszterint a gyomorban, illetve a bélcsatornában köti meg, mielőtt az a májhoz eljutna. Tehát az Esterin hatóanyagai a „rossz“ (LDL) koleszterin egyidejű blokkolása mellett a szervezet által termelt „jó“ (HDL) koleszterin szintet növelik. A fentiek tükrében az Esterin hatékonyan kombinálható más, hagyományos gyógyszeres terápiákkal is (pl. sztatinok). Az Esterin kiváló megoldás azok számára, akik közepesen magas koleszterinszinttel rendelkeznek és szervezetük nem képes befogadni a sztatinos kezelést, vagy akik gyógyszeres kezelésükből a legtöbbet szeretnék kihozni.

Az Esterin regisztrációs kategóriáját tekintve nem élelmiszer, vagy étrend-kiegészítő. Több annál, hiszen a koleszterin-szint csökkentő hatása egyfelől az állami gyógyszer-engedélyeztető hatóság (OGYI) által jóváhagyott és elismert, másfelől nagyságrendekkel is hatékonyabb azoknál.

Koleszterinszintünket ismernünk kell. Ha az a normál tartományban van, akkor erre a kedvező értékre vigyázzunk. Különösebb étrendi megszorításokra nincs szükség, de ez nem jelenti azt, hogy mindent lehet, amit a rossz értékeknél nem szabad. Minden jót el lehet rontani. Koleszterin szempontjából a korábbi étrenden nem szükséges változtatni, viszont a kedvező eredmény ne bátorítson arra, hogy többet is ehetünk, azonkívül a testsúlyunkra is ügyeljünk, ne gyarapodjék.

Ha koleszterinszintünk 5,2-6,5 mmol/L közötti, azaz mérsékelten emelkedett, akkor abban a tartományban van, ahol az infarktus kockázata már fokozott, sőt a 6,5 mmol/L koleszterin értéknél már megduplázódik. E tartományra jellemző, hogy a tartós, egészséges életmód és étrendváltozás is nagy biztonsággal is visszaszoríthatja az ilyen kezdeti értéket a normál tartományba.

A 6,5-7,8 mmol/L közötti koleszterinszint értékek a közepesen emelkedett tartományba tartoznak. A szív- és érrendszeri betegségek lényegesen gyakoribbak, például a szívinfarktus kockázata 2-3-szoros a normál tartományhoz képest. Akinek ilyen a koleszterin-értéke, annak az előzőekben jelzett életmódbeli változtatások elengedhetetlenül szükségesek. Ilyen értéknél – különösen, ha egyéb rizikótényező is fennáll – célszerű a kezelőorvos, belgyógyász tanácsát is kikérni. Tekintettel az érrendszeri betegségek magas kockázatára, feltétlenül fontos a többi rizikótényező megszüntetése is. Rizikótényező a magas vérnyomás, dohányzás, túlsúly, stressz, fogamzásgátló tabletták szedése, stb.

A 7,8 mmol/L feletti értékeket az igen magas tartományba soroljuk. Mindenképpen kezelőorvos, belgyógyász, lipid-specialista gondozását, kezelését igényli.

Természetesen a kezelés eredményességének alapvető feltétele a megfelelő életmód- és étrendi javallatok maradéktalan betartása.

Az első teendő a koleszterinben és telített zsírban nagyon tömény élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése. Így tehát kerülni kell a tojássárgája, tejszín, vaj, belsőségek fogyasztását. Vaj helyett használjunk lágy margarinféleségeket, állati zsír helyett növényi olajokat, zsíros tej és tejkészítmények helyett soványakat.

Említettük, hogy a telített zsírok jelentősen fokozzák a koleszterin lerakódását: telített zsírok és koleszterin együttes fogyasztásakor lecsökken az emberi testben lévő LDL-csapdák száma, megnövekszik a vérben keringő LDL-koleszterin mennyisége, felgyorsulnak az érelzáródási folyamatok. Az elmúlt években sorra jelentek meg rangos orvosi folyóiratokban és könyvekben táplálkozástani ajánlások a szív- és keringési betegségek megelőzésére. Amerikában még a kormány is közzétett ilyen ajánlást. Mindegyik megegyezik abban, hogy a lakosság zsírbevitelét csökkenteni kell. Az USA Tudományos Akadémiája javaslata szerint a naponta elfogyasztott táplálék összes energia tartalmának legfeljebb 30%-a származhat zsírokból, és ennek a 30%-nak legfeljebb csak az egyharmadát adhatják a telített zsírok. A napi koleszterin bevitel pedig 300 mg-nál kevesebb legyen.

Nemcsak a koleszterin bevitelét kell mérsékelni, de a telített zsírokét is. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű zsiradékokban találhatók bőségesen, de jelentős telített zsírforrás a kókuszolaj, sőt a csokoládé is.

Az élelmiszerek „zsír szempontból” történő táplálkozástani megítélése mind mennyiségi, mind minőségi szemrevételezést igényel. Miről van szó? Az elfogyasztott koleszterinnél egy dolgot kell nézni: a mennyiséget. A zsírokban ellenben vannak káros és legalábbis “közömbös” komponensek. Ezért nem elég tudnunk a zsírtartalmat, de ismernünk kell ezen komponensek arányát is. Beszéltünk korábban a zsírok aterogén és trombogén tulajdonságairól. E tulajdonságokért a zsírokat felépítő különböző zsírsavak meghatározott eloszlása felelős. Az élelmiszerek ún. érelmeszesedési, illetve trombózis mutatóinak nagyságát az aterogén, illetve trombogén zsírsavak relatív eloszlásával mérjük. A mutatók, illetve az általuk mért táplálkozásbiológiai jellemzők nem összeadhatóak (additívak). Ez azt jelenti, hogy egy adott élelmiszerkeverékben a keverék érelmeszesedési, illetve trombózis mutatója nem állítható elő összegzéssel az alapanyagok mutatóiból. Általános tanácsként azt mondhatjuk, hogy adott étel elkészítésénél törekedjünk olyan alapanyagok felhasználására, amelyeknek ezen mutatói kicsik.

Természetesen a kezelés eredményességének alapvető feltétele a megfelelő életmód- és étrendi javallatok maradéktalan betartása.

Az első teendő a koleszterinben és telített zsírban nagyon tömény élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése. Így tehát kerülni kell a tojássárgája, tejszín, vaj, belsőségek fogyasztását. Vaj helyett használjunk lágy margarinféleségeket, állati zsír helyett növényi olajokat, zsíros tej és tejkészítmények helyett soványakat.

Említettük, hogy a telített zsírok jelentősen fokozzák a koleszterin lerakódását: telített zsírok és koleszterin együttes fogyasztásakor lecsökken az emberi testben lévő LDL-csapdák száma, megnövekszik a vérben keringő LDL-koleszterin mennyisége, felgyorsulnak az érelzáródási folyamatok. Az elmúlt években sorra jelentek meg rangos orvosi folyóiratokban és könyvekben táplálkozástani ajánlások a szív- és keringési betegségek megelőzésére. Amerikában még a kormány is közzétett ilyen ajánlást. Mindegyik megegyezik abban, hogy a lakosság zsírbevitelét csökkenteni kell. Az USA Tudományos Akadémiája javaslata szerint a naponta elfogyasztott táplálék összes energia tartalmának legfeljebb 30%-a származhat zsírokból, és ennek a 30%-nak legfeljebb csak az egyharmadát adhatják a telített zsírok. A napi koleszterin bevitel pedig 300 mg-nál kevesebb legyen.

Nemcsak a koleszterin bevitelét kell mérsékelni, de a telített zsírokét is. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű zsiradékokban találhatók bőségesen, de jelentős telített zsírforrás a kókuszolaj, sőt a csokoládé is.

Az élelmiszerek „zsír szempontból” történő táplálkozástani megítélése mind mennyiségi, mind minőségi szemrevételezést igényel. Miről van szó? Az elfogyasztott koleszterinnél egy dolgot kell nézni: a mennyiséget. A zsírokban ellenben vannak káros és legalábbis “közömbös” komponensek. Ezért nem elég tudnunk a zsírtartalmat, de ismernünk kell ezen komponensek arányát is. Beszéltünk korábban a zsírok aterogén és trombogén tulajdonságairól. E tulajdonságokért a zsírokat felépítő különböző zsírsavak meghatározott eloszlása felelős. Az élelmiszerek ún. érelmeszesedési, illetve trombózis mutatóinak nagyságát az aterogén, illetve trombogén zsírsavak relatív eloszlásával mérjük. A mutatók, illetve az általuk mért táplálkozásbiológiai jellemzők nem összeadhatóak (additívak). Ez azt jelenti, hogy egy adott élelmiszerkeverékben a keverék érelmeszesedési, illetve trombózis mutatója nem állítható elő összegzéssel az alapanyagok mutatóiból. Általános tanácsként azt mondhatjuk, hogy adott étel elkészítésénél törekedjünk olyan alapanyagok felhasználására, amelyeknek ezen mutatói kicsik.

A második lépésben a hús- és sajtfogyasztást csökkentsük. Zsíros húst ne együnk, sovány húst, vagy sajtot is csak egyszer napjában.

A koleszterinszint csökkentő diéta harmadik fázisában törekedjünk arra, hogy a napi koleszterin bevitel ne haladja meg a 200 mg-t. A telített zsírfogyasztás az összes energiabevitel 5-6%-a körüli legyen. Együnk még kevesebb állati eredetű élelmiszert és növeljük étrendünkben a növényi fehérjék arányát. Igyekezzünk étrendünket azokból az élelmiszer alapanyagokból összeállítani, amelyeknek az érelmeszesedési- illetve trombózis mutatói kicsik és koleszterint nem, vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaznak. A diéta ezen fázisában nagyon fontos a megfelelő táplálóanyag (energia, fehérje, vitamin, ásványianyag) bevitel biztosítása.

A testmozgás, testedzés, sport a szervek felépítését, szerkezetét, működését befolyásolni tudja. Ez a hatás lehet kedvező, de nem megfelelően adagolva lehet káros is. A rendszeres testmozgás minden életkorban és mindkét nemben jótékony hatású, már mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot (30 perc gyaloglás naponta). A napi mozgás kismértékű növelése révén is javul a teljesítőképesség és az élet minősége. Fontos, hogy megfelelő edzésterv alapján végezzük a testmozgást, amelynek kialakításánál figyelembe veendő tényezők közé tartozik az elérhetőség, a fokozatosság, a biztonság, a hatékonyság és az élvezetesség.

A rendszeresen végzett testedzés során a szív működése gazdaságosabbá válik, adott tevékenység végzése közben kevésbé emelkedik a vérnyomás. Mindezek következtében nagyobb terhelést képes az egyén panaszmentesen teljesíteni. További előnye a mozgásnak, hogy csökkenti a trigliceridek szintjét és emeli a kedvező hatású HDL szintjét.

Az alábbiakban olyan táblázatokat olvashat, amelyekben a koleszterin- és az energia-tartalom mellett, az élelmiszerek érelmeszesedési és trombózis mutatói is megtalálhatók. Olyan további fontos adatokat is megtalálhat, mint az élelmiszerek rost- vitamin- és ásványianyag-tartalma. Táblázatokból nem lehet főzni, de ha Önnek fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek milyen hatással vannak szervezetére, ha Ön egy teljesebb képet akar kapni mindennapi táplálékáról, a táplálkozás és az érelmeszesedés összefüggéseiről, az élelmiszerek trombózis-keltő hatásáról, a koleszterin-problémáról, a védőfaktorokról, és a dietoterápiáról.

A táblázatokban az egyes élelmiszereket főbb csoportok szerint gyűjtve közöljük. (szárnyasok, gyümölcsök, halfélék stb.). A táblázatok fejrészén a csoport megnevezése, alatta pedig az adott élelmiszer, vagy élelmiszerek felsorolása következik. Az ez alatti oszlopos elrendezésben ugyanazon élelmiszer kisebb kategóriái (nyers, főtt, stb.) találhatók. Ha a táblázat fejrészén több élelmiszer zerepel, akkor az oszlopok értelemszerűen követik az élelmiszerek sorrendjét.

A táblázatokban az élelmiszer alapanyagok azon beltartalmi és táplálkozás-biokémiai adatait közöljük, melyek ismerete a koleszterinszint szabályozása szempontjából nélkülözhetetlen.

A tárolt adatok és azok mértékegységei az alábbiak:

. Energia: kcal, kjoule

. Koleszterin: mg

. Érelmeszesedési mutató: dimenziómentes

. Trombózis mutató: dimenziómentes

. A vitamin: RE (retinol egység)

. E vitamin: mg

. C vitamin: mg

. Kálium (K): mg

. Kálcium (Ca): mg

. Diétás rost: g

A megadott értékek 100 gramm élelmiszerre vonatkoznak. Az ettől való eltérést külön jelöljük.

Az energia-, koleszterin-, A vitamin-, E vitamin-, C vitamin-, kálium-, kálcium-, és diétás rost értékek extenzív sajátosságai az élelmiszereknek. Ez azt jelenti, hogy a mennyiségek összegezhetők. Tehát, ha valamely készétel, vagy más élelmiszerkeverék energia- koleszterin- stb. Tartalmát akarjuk tudni, akkor azt úgy kapjuk meg, hogy a felhasznált élelmiszer-alapanyagok által tartalmazott (a készételbe, vagy keverékbe bevitt) energia-, koleszterin-, stb. mennyiséget összeadjuk.

Az érelmeszesedési és a trombózis mutatók kizárólag minőségi jellemzők, melyek az adott élelmiszer érelmeszesedést és trombózist okozó hatásának mértékei. Minél nagyobbak a mutatók értékei, annál károsabb az adott élelmiszer. Egy készétel érelmeszesedési és trombózis mutatója nem számítható ki az alapanyagok mutatóiból. Irányelvként azt javasoljuk, hogy a nagyobb mennyiségben felhasznált élelmiszer-alapanyagok érelmeszesedési és trombózis mutatói közül a legnagyobb értékeket tekintsük a készétel érelmeszesedési és trombózis mutatójának.

Az élelmiszerek koleszterin-tartalma, valamint érelmeszesedési és trombózis mutatói mindenki számára fontos információt jelentenek. Igyekeznünk kell lehetőleg alacsony mutatójú és kevés koleszterint tartalmazó élelmiszer-alapanyagokból főzni. Mindezek a megállapítások hatványozottan érintik azokat, akiknek családjában érrendszeri betegségek fordultak elő, akiknek magas a vérnyomása, cukorbetegek, vagy bármilyen módon veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Azok, akiknek családjában trombózisos betegség fordult elő, akik ágyhozkötött betegek, terhesek, műtét előtt állnak, vagy érelmeszesedésben szenvednek, ígyekezzenek csak alacsony trombózis mutatójú ételeket fogyasztani.

A táblázatokban lévő adatbázis, bizonyos esetekben, számadatok helyett " - " jelet közöl. Ha ez a " nincs adat " jel az érelmeszesedési vagy trombózis mutató rovatában szerepel, akkor azt jelenti, hogy az adott élelmiszer érelmeszesedést, illetve trombózist okozó hatása elenyésző. A legtöbb gyümölcs és zöldség ilyen. Azoknál az élelmiszereknél, amelyeknél e mutatók értékei nullák, az indexek elvileg sem számíthatók. Ha a " - " jel a mutatók rovatain kívül másutt is megjelenik, akkor az azt jelenti, hogy az adott beltartalmi jellemzőről nem állt rendelkezésünkre megbízható adat.

A Magyarországon található kardiológiai centrumok listája

Civil szervezetek

Magyar Kardiológusok Társasága

Magyar Szív Egyesület

Magyar Szívsebészeti Társaság

Az élete függ a szívétől, de vajon mennyit tud róla igazából? Válaszoljon az alábbi 12 kérdésre és tudjon meg többet a szívéről!

Ezen a honlapon Ön az Esterin koleszterinszint csökkentő tablettáról, illetve a koleszterinről és a vele szoros összefüggésben lévő betegségekről olvashat bővebben. Jelen tájékoztató honlapon közölt információk kizárólagos célja, hogy felhívja a figyelmet a magas koleszterinszint veszélyeire, illetve bemutassa az Esterin tabletta koleszterinszint csökkentésben betöltött szerepét. Jelen összeállítás nem minősül hivatalos orvosi fórumnak! Az itt közölt információ nem helyettesíti az orvosi konzultációt!

Kiadja a Birochem Kft. Minden jog fenntartva!

A Kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a kiadvány egészének, vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó stb.) feldolgozása és értékesítése. A kiadvány tartalmának egészéről, vagy egyes részeiről – kizárólag saját felhasználás céljából – másolat készíthető, de ebben az esetben sem jogosult a tartalom így többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, kereskedelmi forgalomba hozatalára.

Ezen a honlapon Ön az Esterin koleszterinszint csökkentő tablettáról, illetve a koleszterinről és a vele szoros összefüggésben lévő betegségekről olvashat bővebben. Jelen tájékoztató honlapon közölt információk kizárólagos célja, hogy felhívja a figyelmet a magas koleszterinszint veszélyeire, illetve bemutassa az Esterin tabletta koleszterinszint csökkentésben betöltött szerepét. Jelen összeállítás nem minősül hivatalos orvosi fórumnak! Az itt közölt információ nem helyettesíti az orvosi konzultációt!

Kiadja a Birochem Kft. Minden jog fenntartva!

A Kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a kiadvány egészének, vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó stb.) feldolgozása és értékesítése. A kiadvány tartalmának egészéről, vagy egyes részeiről – kizárólag saját felhasználás céljából – másolat készíthető, de ebben az esetben sem jogosult a tartalom így többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, kereskedelmi forgalomba hozatalára.