Diéta és testmozgás
- > Lehet-e a koleszterinszintet diétával csökkenteni?
A koleszterinszint csökkentő étrend - > Melyek a koleszterinszint csökkentő étrend főbb elvei?
A koleszterinszint csökkentő diéta főbb elvei - > Mit nem lenne szabad egyátalán fogyasztani?
A koleszterinben és telített zsírban gazdag élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése - > Mit az, amit mértékkel lehet fogyasztani?
Kevsebb hús, sajt, és kevesebb mint 200 mg koleszterin naponta - > Van-e kapcsolat testmozgás és a jó (HDL) koleszterinszint között?
Testmozgás: csökkenti a trglicerid szintet és növeli a HDL szintet
A koleszterinben és telített zsírban gazdag élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése
Természetesen a kezelés eredményességének alapvető feltétele a megfelelő életmód- és étrendi javallatok maradéktalan betartása.
Az első teendő a koleszterinben és telített zsírban nagyon tömény élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése. Így tehát kerülni kell a tojássárgája, tejszín, vaj, belsőségek fogyasztását. Vaj helyett használjunk lágy margarinféleségeket, állati zsír helyett növényi olajokat, zsíros tej és tejkészítmények helyett soványakat.
Említettük, hogy a telített zsírok jelentősen fokozzák a koleszterin lerakódását: telített zsírok és koleszterin együttes fogyasztásakor lecsökken az emberi testben lévő LDL-csapdák száma, megnövekszik a vérben keringő LDL-koleszterin mennyisége, felgyorsulnak az érelzáródási folyamatok. Az elmúlt években sorra jelentek meg rangos orvosi folyóiratokban és könyvekben táplálkozástani ajánlások a szív- és keringési betegségek megelőzésére. Amerikában még a kormány is közzétett ilyen ajánlást. Mindegyik megegyezik abban, hogy a lakosság zsírbevitelét csökkenteni kell. Az USA Tudományos Akadémiája javaslata szerint a naponta elfogyasztott táplálék összes energia tartalmának legfeljebb 30%-a származhat zsírokból, és ennek a 30%-nak legfeljebb csak az egyharmadát adhatják a telített zsírok. A napi koleszterin bevitel pedig 300 mg-nál kevesebb legyen.
Nemcsak a koleszterin bevitelét kell mérsékelni, de a telített zsírokét is. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű zsiradékokban találhatók bőségesen, de jelentős telített zsírforrás a kókuszolaj, sőt a csokoládé is.
Az élelmiszerek „zsír szempontból” történő táplálkozástani megítélése mind mennyiségi, mind minőségi szemrevételezést igényel. Miről van szó? Az elfogyasztott koleszterinnél egy dolgot kell nézni: a mennyiséget. A zsírokban ellenben vannak káros és legalábbis “közömbös” komponensek. Ezért nem elég tudnunk a zsírtartalmat, de ismernünk kell ezen komponensek arányát is. Beszéltünk korábban a zsírok aterogén és trombogén tulajdonságairól. E tulajdonságokért a zsírokat felépítő különböző zsírsavak meghatározott eloszlása felelős. Az élelmiszerek ún. érelmeszesedési, illetve trombózis mutatóinak nagyságát az aterogén, illetve trombogén zsírsavak relatív eloszlásával mérjük. A mutatók, illetve az általuk mért táplálkozásbiológiai jellemzők nem összeadhatóak (additívak). Ez azt jelenti, hogy egy adott élelmiszerkeverékben a keverék érelmeszesedési, illetve trombózis mutatója nem állítható elő összegzéssel az alapanyagok mutatóiból. Általános tanácsként azt mondhatjuk, hogy adott étel elkészítésénél törekedjünk olyan alapanyagok felhasználására, amelyeknek ezen mutatói kicsik.
